Az építőanyag piac rendkívül nagy választékban kínál hidegburkolatokat.
Választáskor az esztétikum mellett a műszaki paramétereket is figyelembe kell venni, mert a kerámia burkolatok, mint fedőfelület képző anyagok, sokszor komoly fizikai, kémiai és mechanikai igénybevételnek vannak kitéve.
A leggyakrabban használt burkolólap típus. A mázas kerámiák égetését vagy két külön lépésben, vagy a korszerű rotációs kemencében, egy lépésben végzik. A cserép felületén a mintákat szitanyomással készítik. A máz lehet fényes, vagy matt. Ezek a lapok jól tűrik a nedvességet, valamint a mechanikus és a vegyi hatásokat is. A máz növeli a kerámia kopásállóságát, ennek függvényében gyengén, közepesen, ill. erősen igénybe vett helyiségek burkolására is alkalmasak.
Ezek anyagában színezett kerámialapok, melyek a nagy igénybevételnek kitett helyiségek burkolására alkalmasak. Felületük sima és egyenletes vagy strukturált, csúszásálló réteggel bevont és fényesre csiszolt. Alkalmasak kül- és beltéri, fali vagy padlóburkolásra.
A kopásállóságot a mázas kerámia burkolólapok felületén szokták mérni és az ún. PEI skála értékeivel jelölik. Anyagában színezett, teljes keresztmetszetében azonos burkolóanyagnál a kopásállóságot mélydörzsöléses eljárással (ISO 10545-6) vizsgálják és az anyagveszteség alapján határozzák meg.
PEI I: kevésbé igénybevett terek burkolására, ahol mezítláb vagy puha talpú cipőben járunk. Pl. fürdőszoba, hálószoba.
PEI II: kevésbé igénybevett helyiségek burkolására alkalmas, melyeket viszonylag ritkán használunk, normál talpú cipőben járunk.
PEI III: közepesen igénybevett helyiségek burkolására alkalmas, amelyen normál talpú cipőben járunk, az igénybevétel átlagos, a felületet karcoló, szennyező anyagok is érheti pl. magánlakások kopásnak kevésbé kitett helyiségei (nappali, fürdőszoba, stb.) Előszobába, konyhába nem ajánlott.
PEI IV: Erősen igénybevett, gyakran látogatott helyiségek burkolására alkalmas, melyekben az átlagosnál nagyobb az igénybevétel, a szennyeződés. Az olasz és spanyol gyárak által préselt technológiával előállított padlólapok nagy része ebbe az osztályba tartozik. Magánlakásokba korlátozás nélkül javasolt, előszobába, konyhába is.
PEI V: Nagy forgalmú, az átlagnál erősebben igényvett vett helyiségek burkolására alkalmas kerámia. Alkalmazható szállodák és bankok előcsarnokában, üzletekben, éttermekben és büfékben.
Külső térben kizárólag fagyálló minőségű padlólapot szabad leburkolni. A szabvány (ISO 10545-12) a vízzel teljesen telített lapok százszori fagyasztását-felengedését írja elő –5-től + 5°C-ig, mert a jég -4°C éri el legnagyobb térfogatát, a lapok legjobban ekkor károsodhatnak. Feltétele a lap tömegének 0,5%-ánál kisebb vízfelvétel. Jó minőségű padlólapoknál 0,1% is lehet ez az érték, ami kontinentális éghajlaton is garantálja a fagyállóságot.
A lap minőségén túl fontos a megfelelő kivitelezés: flexibilis ragasztó (külső térben teljes telítettséggel, alatta vízszigetelés elkészítése) és flexibilis fugázó anyag alkalmazása. Ugyanis az időjárási hatásoknak kitett burkolat olyan komplex rendszer, ahol az aljzat, a ragasztó és a hézagoló, hézagtömítő anyagok, a burkolatok és a kivitelezés minősége egyetlen megbonthatatlanul egymásra épülő egységet képez. Ha a rendszer bármelyik eleme kifogásolható, az menthetetlenül a burkolat tönkremeneteléhez vezet.
Ez a probléma mutatkozik meg pl. a lapok felületén elszórtan jelentkező „kagylós” felpattogzáskor. Ilyenkor a legtöbb "szakember" teljesen biztosra veszi, hogy csakis a lapok fagyállóságával lehet probléma, holott az esetek többségében ennél a jelenségnél is az okozza a felfagyást, hogy a lapok és az ágyazó réteg közé valamilyen kivitelezési hiányosság folytán víz szivárgott.
A szabvány lényege, hogy a vizsgált lapok keménységét ásványokéhoz hasonlítják oly módon, hogy az adott ásvány egy darabjának frissen letört élével megkarcolható-e a lap felülete. Mázas padlólapok esetében a máz minősége határozza meg a karcállóságot, amit MOHS skálán jelölnek (EN 101). Átlagos lapoknál 3-4-5-ös értékű, de az igazán kemény máz elérheti a MOHS 8-9-es értéket (10-es a kizárólag gyémánttal megkarcolható felület).
nagyon fontos szempont a közösségi- és nedves helyiségekben!
Katalógusok általában jelölik a padlólap csúszásmentességi fokát (DIN 51130). A száraz cipőtalpra vonatkozó csúszásmentességet az „R-skálán” jelölik, értéke rendszerint R9 és R12 között van. Az, ha egy lapnak nincs R értéke, nem feltétlenül jelöli azt, hogy csúszós lenne – sokszor a gyár egyszerűen nem vizsgáltatja be, vagy nem tartja fontosnak feltüntetni az értéket. Ez főleg a mázas kerámialapokra vonatkozik. A balesetbiztonságon túl fontos tényező a tisztíthatóság, ezért nem ajánlott az indokoltnál nagyobb R-értékű lappal burkolni.
R9: általános felhasználás esetén (lakások, iskolák, irodák, rendelők).
R10: csúszásmentes felület (fürdőszoba, raktár, garázs, éttermi konyhák burkolására).
R11: fokozottan csúszásmentes (mosoda, tejüzem, hűtőkamra padlójaként ajánlott).
R12: maximális csúszásmentesség (húsfeldolgozó, ipari konyha, cukorüzem esetén indokolt).
A vizes kövön, mezítláb való csúszásmentességet betűvel (A, B vagy C) jelölik. Ennek uszodában, szaunában vagy az otthoni fürdőszobában is nagy jelentősége van. A vizes kövön való elcsúszás a leggyakoribb háztartási balesetek egyike. Ha egy fürdőszobába szánt lapnak nincs legalább „A” kategóriás csúszásmentessége, nem igen kerülhetjük el az utólagos „csúszásmentesítést” például egy kádkilépő használatával.
Ha olyan lapot választ, amelynek nem megfelelő a csúszásmentessége, vagy a már meglévő burkolatát szeretné csúszásmentessé tenni, üzletünkben erre is tudunk megoldást javasolni. A speciális eljárás neve: Slip-Stop.
(Ha ebben a témában további információkat szeretne megtudni, akkor KATTINTSON IDE!)
A Facebook adatlapodon később is megtalálod ezt az oldalt, ha a Megosztás gombra kattintasz.